Ismertető

A történet Suzanne Collins: Az Éhezők Viadala trilógiájához kapcsolódó fanfiction. Természetesen minden jog az írónőt illeti, én csupán kölcsönvettem az általa alkotott világot egy kicsit. :)

Anno vanillarice0365 oldalán bekapcsolódtam egy játékba, amiben egy saját karakterrel kellett végighaladnunk a Viadal mozzanatain. A játékban nem voltak hivatásosak, de nekem nagyon piszkálta a csőrömet, hogy milyen lenne az ő szemszögükből látni mindezt. Így hát fogtam magam és a megalkotott karaktereimet, és nekiláttam egy saját történetnek. :)

Az Éhezők Viadala minden évben megrendezésre kerül, ezzel emlékeztetve a tizenkét körzetet a lázadás bűnére. Minden körzetből egy fiú és egy lány érkezik az Arénába, ahonnan csak egyetlen győztes távozhat. Minden évben családok tucatjai rettegnek, és megannyi gyermek ébred sikoltva rémálmából, melyben az ő nevét húzzák ki a gömbből. Senki sem akar részt venni a Viadalon. Senki sem akar harcolni. Senki sem akar ölni. Senki sem akar meghalni. Senki.

Három körzet úgy döntött, másként áll helyt a Viadalon. Néhány kiválasztott gyermeket különleges kiképzésnek vetnek alá, akiket évekig arra készítenek, hogy ha eljön a pillanat, győztesként hagyják el az Arénát. Ők nem számolni vagy olvasni tanulnak, hanem harcolni. Ők nem a túlélésért küzdenek, hanem a győzelemért. Ők nem menekülnek, hanem ölnek. Ők a hivatásosak.

„Érzem, ahogy az arcomra fagy a mosoly, és látom, ahogy Meryl ajkai sikolyra nyílnak, de a tömeg ovációja elnyomja a hangot. Azonnal hallom a fülemben Erell, a kiképzőm szavait: „ha kiválasztanak, az a legnagyobb dicsőség, ami csak érhet benneteket! Viseljétek büszkén a kitüntetést! Magatok és az egész körzet nevében!”